Bánokszentgyörgyi Erdészet

Erdészetünk a Nyugat-Dunántúl erdészeti tájcsoportban, a Göcseji-dombságon mintegy 10.000 hektár területen gazdálkodik (ebből erdő 9216 hektár). Működési területünk 24 községhatárt érint, észak-déli irányban körülbelül 21, kelet-nyugati irányban pedig 16 kilométeres kiterjedésben, jellemzően a Mura folyó, azon belül az Alsó-Válicka vízgyűjtőjén. Erdőterületeink viszonylag tömbös elhelyezkedésűek, amely a gazdálkodás szempontjából kedvező. Termőhelyi adottságaink még zalai viszonylatban is jók. A tengerszint feletti magasság 180 és 320 méter között változik. Az éghajlatot óceáni és szubmediterrán hatások alakítják. Az éves átlagos csapadékmennyiség 800 milliméter, a kedvező hőmérsékleti viszonyok miatt a klíma humid jellegű. Az erdészeti klímaosztályozás szerint általában bükkös klímáról beszélhetünk. A terepfelszín szabdalt, jellemzőek az észak-déli irányú dombvonulatok és völgyek, sokhelyütt meredek domboldalakkal. A talaj leggyakrabban pannon üledékre rakódott löszön kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj (ABE, 83%), de emellett még számos típus előfordul. A szakirodalom az itteni jellegzetes erdőtársulást legjellemzőbb karakternövénye, a zalai bükköny (illír bükköny) után "Zalai bükkösnek" (Vicio oroboidi - Fagetum) nevezi. Állományalkotó fafajaink megoszlása az alábbi: Erdőművelésünk fő irányvonalát bükköseink természetes felújítóvágása határozza meg. Évenként mintegy 80 hektár a természetes felújítás belépő kötelezettsége, mesterséges első kivitelünk és pótlásunk együtt kb. 50 hektár évente. E számok a közelmúlt átlagai, azonban a 2012-2013-ban tömegesen fellépő LF-pusztulás nagyobb mérvű mesterséges erdősítést fog szükségessé tenni. Mesterséges első kiviteleinknél - tölgyeknél - lehetőség szerint a makkvetéses technológiát alkalmazzuk. A pótlások során alapelv, hogy bükkösbe bükköt nem ültetünk, azt csak tölgyeseknél végezzük, illetve előnyben részesítjük az értékes elegyfajokat (madárcseresznye, hegyi juhar, vadalma, vadkörte, stb.), mely csemetéket a ZA

• Erdőgazdálkodás